Ajándékozási kisokos

A családban vagy szűk baráti körben nem okoz kellemetlenséget ha kisebb hibát vétünk, ám ha más kultúrkörrel érintkezve, annak tradícióit figyelmen kívül hagyva adunk át ajándékot, tudatlanságból eredően és akaratunktól függetlenül megbánthatjuk azt, akinek éppen örömet akartunk szerezni az ajándékkal.

Kezdjük a virágokkal! Ajándéknak minősül-e a virág? A vágott virág és a virágcsokor nem minősül annak, de a cserepes virág már az!

Virágos szabályok:

• Átadás előtt illik levenni a csokorról a csomagolópapírt!
• A virág szára köré hajtogatott krepp vagy más díszes papír maradhat!
• Ha csokrot köttetünk  11 szálig páratlan számú virágot tartalmazzanak a csokrok! (Páros számú virágból álló csokrot temetésre szoktak vinni.)
• Több országban tartják azt, hogy a 13 szálból álló csokor balszerencsét hoz.
• Legtöbb országban a cserepes virág tárgyi ajándéknak minősül. 

Ha külföldön megyünk vendégségbe, vagy itthon külföldi vendégnek szeretnénk virággal kedveskedni, érdemes figyelembe venni, hogy nem  illik vendégségbe vinni:

• fehér liliomot vinni Angliában,
• krizantémfélét Belgiumban (és Magyarországon sem),
• mandulavirágot Indiában,
• rózsát és krizantémot Franciaországban és Lengyelországban,
• fehér színű virágot Japánban,
• kálát és liliomot Németországban,
• krizantémot és dáliát Spanyolországban stb. A felsorolt virágok az említett országokban vagy temetési kellékek, vagy az elmúlásra emlékeztetnek.

 

 

Tárgyi ajándékok esetében is maximálisan oda kell figyelni arra, hogy az ajándék valóban pozitív élményt jelentsen az ajándékozott számára,és véletlenül se sértse a megajándékozott személyiségét, vallási és ideológiai meggyőződését. Ehhez - különösen külföldön vagy külföldi ajándékozott esetén - tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen tabuk léteznek abban a partnerkultúrába, amelyben ajándékozunk.   

A már említett virágokon kívül nem illik ajándékba adni az alábbi tárgyakat:

• Argentínában, Brazíliában és Magyarországon pl. kést, mert ezzel elvágjuk a barátságot;
• Indiában mohamedán vendéglátónknak ne adjunk játék kutyát vagy marhabőrből készült ajándéktárgyat,
• Kínában ne ajándékozzunk szalmapapucsot és szandált, törülközőt, zsebkendőt, órát, darut és gólyát.
• Hollandiában a vendégségbe vitt bort sértésnek veszik, mert úgy értelmezik, hogy nem tartjuk elég jónak a házigazda választását, azt az italt, amellyel a házigazda akarja megkínálni a vendégeket.

Fontos az ajándékba adott tárgy és a csomagolópapír színének kiválasztása is.

• Brazíliába ne vigyünk piros és fekete színű tárgyat,
• Kínába olyan tárgyat, amelyiknek meghatározó színe a fehér, a fekete és a kék. Kínaiak számára tanácsos az ajándékot piros, rózsaszín vagy sárga, míg indiaiak számára zöld, piros vagy sárga papírba csomagolni, mert úgy vélik, ezek a színek szerencsét hoznak.
• Csomagolásra a japánok szívesen használnak piros vagy rózsaszín alapon virágmintás papírt. 

Míg barátoknak, családtagoknak bármit ajándékozhatunk, amivel a megajándékozottnak örömöt szerzünk, hölgyeknek – hivatalos ajándékként – tilos bármi olyan tárgyat adni, amely a testtel érintkezhet, pl. ruhaneműt, parfümöt, arckrémet vagy egyéb kozmetikai cikkeket.

Jogosan merül tehát fel a kérdés: vajon mi számít jó ajándéknak? A protokoll tárgykörébe tartozó szakirodalom erre vonatkozóan népművészeti vagy porcelán tárgyakat, könyveket, Magyarországot bemutató albumokat, reprodukciókat, az MNB által kibocsátott érméket, márkás borokat, jó minőségű pálinkát és téliszalámit nevez meg. Természetesen mindezt „megfelelően csomagolva”, vagyis italt pohárral együtt díszdobozban, téliszalámit fadobozban, édességet szintén díszdobozban.

 

(Forrás: SIMIGNÉ FENYŐ SAROLTA: Az ajándékozás interkulturális vonatkozásai)